AnaLogiáink?!

Kedden ismét haladó AnaLog képzésünk, esetelemzési alkalmunk volt. 

Mindig egy-egy szempont alapján jól körbejárjuk az eseteket és persze, mindig van élő oldás is. Ha épp nincs önként jelentkező, akkor én fel szoktam" áldozni magamat" lelkesen, hiszen így a legintenzívebb a tapasztalás ééés hááát persze, mivel kis tökéletlenke vagyok én is, olykor nálam is meg-megcsörrennek a tarsolyban az elfekvő megoldatlan , zavaró érzések.... Így én is csak nyerek, az önkéntességgel. Az AnaLog lélek könnyítésben-ezt most csak én nevezem így 😉-, ahogy egyre többet oldunk másokon és magunkon, Balázs folyamatos mentorálásával, úgy tisztul a saját rendszerünk is. Minden írásomhoz próbálok, mindig saját képet, megéléseket, tapasztalatokat szemléltetésképp betenni. Nagyjából ilyen arcom szokott lenni, oldás közben, behunyt szemmel, csak figyelem az érzéseket, történéseket, emlékeket, foszlányokat, dühöngök, sírok, harcolok, az álruhás magammal, a családommal, majd kimondom , elmondom és végül megkönnyebbülök. Lassan , lépésről lépésre áll össze a kép,akár egy festmény,ezért is jutott eszembe ez az illusztráció. Leginkább ahhoz tudnám nagyon egyszerűen hasonlítani a folyamatot, amikor az autóban ülő lelkünk előtt, letisztítjuk a szélvédőt és elkezdjük látni az utat. Ez nem azt jelenti, hogy az eső vagy vihar abbamarad vagy sosem lesz többet koszos az üveg. Nem, nem!!! Csupán annyit, hogy megismerem,hogyan lehet kezelni ezeket a külső, belső folyamatokat , megtanulom, hogyan vezessek biztonságosan, szakadó esőben, hóban, hegymenet is éééés ha szükséges, akkor tudjam, mikor kell megállnom és türelmesen várnom.
Azt gondolom, az érzésekkel nagyon fontos foglalkozni, hiszen , ahogyan egy-egy érzés meg tudja édesíteni a pillanatot, úgy másik szinte észrevétlenül állandó társként hozzánk simulva, bizony az édest keserédessé majd keserűvé tudja változtatni .
Bátorság kell belevágni, hiszen, nem csettintésre változik meg minden. Ha maradunk a vezetős hasonlatnál, tyiii, hogy nekem mennyi gyakorlás kellett ahhoz, hogy átmenjek a vizsgán, jahhh és az nem azt jelentette, hogy sosem lesz meredek helyzet vezetés közben...😅😅😅
Nem fejteném ki, de voltak igazán komoly szituációk...
Szóval olyan, mintha mi is egy újabb vezetői engedély megszerzésén dolgoznánk, mégpedig a Lélek-vezetői engedéllyel kacérkodunk, hogy magunkat az érzéseinket is megtanuljuk felfedezni és megzabolázni. Nem mondom, hogy könnyű, de annál értékesebb ez a felfedezőút! ❤
Neked milyen irányzat segít megismerni a rendszeredet? Szívesen veszem a saját élményeket! 😉
Vagy gyere el hozzám oldàsra és induljunk el együtt az úton!💗🙏